Hogyan dicsérjük a tánctanulókat üres ígéretek nélkül?

Mutassa meg a tánctanulóknak a fejlődésüket azzal, hogy a jelenlegi teljesítményüket a saját korábbi teljesítményükhöz hasonlítja. Nevezze meg a megfigyelt konkrét változást, magyarázza el, miért fontos, és adjon egy reális következő lépést. Ha a fejlődés lassú, ismerje el a javulást és a hátralévő munkát is.

Az általános dicséret nem mutatja meg, mi változott

A „nagyon jól csinálod” biztatóan hangozhat, de kevés hasznos információt ad a tanulónak. Nem tudja, hogy az időzítése, az egyensúlya, a memóriája, a technikája vagy az önállósága javult-e. A megjegyzést a gyakorlása irányítására sem tudja használni.

A hasznos dicséret visszajelzésként működik. Olyasmire mutat rá, amit az oktató megfigyelt:

• A tanuló a gyakorlatsor nagyobb részén tartotta az ütemet.
• Hiba után visszatért, ahelyett hogy abbahagyta volna.
• Úgy végzett el egy forgást, hogy nem nézett az oktatóra.
• Kevesebb szóbeli utasításra volt szüksége.
• A súlyáthelyezése kontrolláltabbá vált.

Nem minden biztató megjegyzéshez kell részletes technikai magyarázat. Egyetlen rövid mondat is lehet konkrét. Ahelyett, hogy azt mondaná: „ez sokkal jobb volt”, mondja azt: „ezúttal az utolsó forgás végéig megtartottad az egyensúlyodat”.

Ez elmondja a tanulónak, mi változott, anélkül hogy azt sugallná, hogy a teljes készséget elsajátította.

Hasonlítsa a tanulókat a korábbi teljesítményükhöz

A tanulók gyakran hasonlítják magukat olyasvalakihez, aki gyorsan tanulja a kombinációkat, több tapasztalata van, vagy már haladó szinten táncol. Ebből a nézőpontból a valódi fejlődés jelentéktelennek tűnhet.

Irányítsa a figyelmüket egy hasznosabb kérdésre: mit tud most megcsinálni, amit korábban nem tudott, vagy nem tudott következetesen?

Egy tanuló forgásai még mindig kevésbé lehetnek stabilak, mint a csoport legerősebb táncosáé. Egy hónapja azonban egy forgás után elvesztette az egyensúlyát. Ma három forgást végzett el úgy, hogy a zenével maradt. Ez érdemi fejlődés, még akkor is, ha a forgások további munkát igényelnek.

Tartsa pontosan az összehasonlítást. Ne mondja azt, hogy egy mozdulat technikailag helyes, ha csak a tanuló magabiztossága javult. A technika, az önállóság és a magabiztosság a fejlődés különböző fajtái. Nevezze meg azt a változást, amelyet valóban megfigyelt.

Használjon négyrészes visszajelzési szerkezetet

A konkrét fejlődési visszajelzés négy lépést követhet:

1. Korábban: Röviden írja le a korábbi nehézséget.
2. Most: Nevezze meg a változást és a megfigyelt bizonyítékot.
3. Miért fontos: Magyarázza el, mire segíti a változás a tanulót.
4. Következő lépés: Adjon a tanulónak egy reális fókuszt a további gyakorláshoz.

Például:

„Egy hónapja az első forgás után elvesztetted az egyensúlyodat. Ma három forgást végeztél el, és időben maradtál a zenével. Forgás közben hosszabb ideig tartod a kontrollt. Ezután arra összpontosíts, hogy ezt a kontrollt a következő lépésbe való átmenetnél is megtartsd.”

A négy részt nem kell egyetlen hosszú megszólalásban elmondani. A javulásra rámutathat az óra közben, a következő lépést pedig a végén adhatja meg. A tanuló így is megkapja a bizonyítékot és az irányt is.

Egy rövid fejlődési feljegyzés ugyanezt a szerkezetet használhatja:

A változás fontosságának magyarázata kösse össze a megfigyelést a készséggel. A jobb időzítés segíthet a tanulónak a partnerével maradni. A kevesebb utasítás igénye azt mutathatja, hogy a gyakorlatsor nagyobb részét önállóan elvégzi.

Különítse el a technikát, az önállóságot és a magabiztosságot

Nem minden javulás technikai. Egy tanuló hasonló pontossággal végezhet el egy lépést, de kevesebb segítségre van szüksége. Egy másik ismerheti a gyakorlatsort, mégis tétovázhat, amikor oktató nélkül táncol.

A technikai fejlődés a ritmus, a testtartás, az egyensúly, a koordináció, a lábhelyezés vagy a mozgásminőség változásait foglalja magában.

A nagyobb önállóság azt jelenti, hogy a tanuló a gyakorlatsor nagyobb részére emlékszik, kevesebb utasítást követ, kijavít egy hibát, vagy folytatja, miután elvesztette a fonalat.

A magabiztosság megfigyelhető jelei közé tartozhat a mozdulat határozott végrehajtása, a megfelelő tér használata vagy a gyakorlatsorhoz való visszatérés hiba után. Ezek a viselkedések nem bizonyítják a technikai tudást, de valódi fejlődést jelenthetnek.

Nevezze meg azt a kategóriát, amely megváltozott. A „végig emlékeztél a gyakorlatsorra anélkül, hogy engem néztél volna” pontosabb, mint a „tökéletes a technikád”. Elismeri a nagyobb önállóságot, és közben teret hagy a további technikai munkának.

Ez a megkülönböztetés az iskolavezetésnek is segít az oktatás minőségének áttekintésében. Az oktatók tudják elmagyarázni, mi változott, ahelyett hogy olyan tág címkékre támaszkodnának, mint a „jobb” vagy a „magabiztosabb”.

Vezessen rövid feljegyzéseket több órán át

Az oktató emlékezetét a legutóbbi óra alakíthatja. Egy nehéz óra elfedhet több hét javulást. Egyetlen szokatlanul sikeres próbálkozás stabilabbnak mutathat egy készséget, mint amilyen valójában.

Vezessen rövid feljegyzéseket néhány megfigyelhető pontról, például:

• mennyi utasításra volt szüksége a tanulónak
• tartotta-e a ritmust
• hol vesztette el az egyensúlyát
• a gyakorlatsor mekkora részére emlékezett
• visszatért-e hiba után
• stabil maradt-e a készség más tempóban

Az órák összehasonlításakor használjon egységes leírásokat. A „szóbeli utasítás nélkül végezte el” könnyebben értelmezhető, mint a „majdnem megtanulta”, különösen akkor, ha ugyanazt a tanulót több oktató tanítja. A feljegyzések a következetes visszajelzést támogassák, ne tegyenek minden órát osztályozássá.

A zonno dance a tánciskolák és stúdiók irányítására szolgáló rendszer, amely magában foglalja az órarendeket, foglalásokat, tanulókat, fizetéseket, jelenlétet és bérleteket. A tanulói mobilalkalmazása megmutathatja a tanulóknak az órarendjüket és a fejlődésüket.

Ismerje el őszintén a lassú fejlődést

Néha egy tanuló lassabban fejlődik, mint ahogy ő vagy az oktató remélte. Az üres megnyugtatás azt az érzést keltheti bennük, hogy nem értik meg őket, különösen akkor, ha a fennmaradó nehézség nyilvánvaló.

Ismerje el a fejlődést, és közben mondja ki, mi igényel még időt:

„Ez tovább tart, mint ahogy bármelyikünk remélte, de az időzítésed következetesebb, mint három hete volt. A következő lépés az, hogy ezt az időzítést akkor is tartsd, amikor a gyakorlatsor felgyorsul.”

Ha nem látható egyértelmű technikai javulás, ne találjon ki egyet. Ismerjen el minden megfigyelhető munkát, magyarázza el, mi marad bizonytalan, és szükség esetén módosítsa a feladatot.

„A forgás még mindig változó, de már azonosítod, hol veszíted el az egyensúlyodat. A következő néhány órán a belépést izoláljuk ahelyett, hogy a teljes kombinációt ismételnénk.”

Az igyekezet úgy is elismerhető, hogy nem technikai fejlődésként mutatja be. Megemlítheti, hogy a tanuló több sikertelen próbálkozás után is folytatta, következetesen alkalmazott egy javítást, vagy pontosabb kérdést tett fel. Ezután mondja ki világosan, a készség melyik része szorul még munkára.

Ellenőrzőlista a következő órájához

Mielőtt fejlődési visszajelzést ad, ellenőrizze, hogy meg tud-e válaszolni négy kérdést:

1. Mit nem tudott a tanuló korábban következetesen megcsinálni?
2. Milyen megfigyelhető változást látott ma?
3. A változás technikai, az önállósághoz vagy a magabiztossághoz kapcsolódik?
4. Mi az egy reális következő lépés?

Ha nem tud megfigyelhető változást azonosítani, ne gyártson egyet. Adjon világos javítást, ismerje el a konkrét igyekezetet ott, ahol indokolt, és folytassa annak rögzítését, ami a további órákon történik.

Gyakran ismételt kérdések

Dicsérjék az oktatók az igyekezetet, ha a technika nem javult?

Igen, de nevezze meg a megfigyelt igyekezetet. Mondja például azt, hogy a tanuló több sikertelen próbálkozás után is folytatta a gyakorlást, vagy a gyakorlat egészében ugyanazt a javítást alkalmazta. Ne sugallja, hogy a technikája javult, ha nem így történt.

Milyen gyakran kapjanak a tanulók visszajelzést a fejlődésükről?

Adjon rövid, konkrét visszajelzést, amikor érdemi változást vagy hasznos gyakorlási szokást figyel meg. A hosszabb értékelések a kurzus természetes pontjain történhetnek. Ezeket több óra megfigyeléseire alapozza, ne egyetlen szokatlanul jó vagy nehéz napra.

Mit mondjon az oktató, ha egy tanuló a csoport legjobb táncosához hasonlítja magát?

Ismerje el, amit a tanuló lát, anélkül hogy a másik táncost tenné a mércéjévé. Irányítsa a figyelmet személyes összehasonlításra. Mutasson rá, hogy most kevesebb utasításra van szüksége, gyorsabban tér vissza, vagy a gyakorlatsor nagyobb részén tartja a ritmust, mint korábban.

Használható videó a fejlődés bemutatására?

Igen, ha a felvételek összehasonlítható gyakorlatokat mutatnak, és megfelelő hozzájárulással készülnek. Tartsa a körülményeket a gyakorlatban elérhető legnagyobb mértékben hasonlónak. Mondja el a tanulónak, milyen változást keressen, például az időzítésben, a testtartásban, az egyensúlyban vagy az önállóságban.